Nyugdíjtervezés

Nyugdíjtervezés

Hogyan érdemes terveznem és mennyit kell félretennem és mikortól ?

Akár korai, akár hagyományos vagy privát nyugdíjról van szó, a nyugdíjas évekre való felkészülés az életünk egyik legfontosabb pénzügyi döntése. A nyugdíjcélú megtakarítások kiválasztása kulcsfontosságú, hiszen ezekből épül fel majd a több tízmillió forintos befektetési portfóliónk.

Korábban már tárgyaltam, milyen összegű nyugdíjra számíthatunk és miért, amit mindenképpen érdemes átnézni azoknak, akik most kezdik tervezni nyugdíjas éveiket.

Ebben a cikkben arra fogok összpontosítani, hogy mennyi pénzt kellene félretenni a nyugdíjhoz, és milyen módszerekkel érhetjük el céljainkat.

Milyen nyugdíjasoka akarunk lenni ?

Az első lépés annak meghatározása, hogy nyugdíjasként milyen életszínvonalat szeretnénk fenntartani jelenértéken. Mit jelent számunkra a nyugdíj? Jól megérdemelt szabadságot vagy egy anyagi kényszerhelyzetet?

Sokan hibáznak, amikor azt feltételezik, hogy nyugdíjasként jelentősen kevesebb pénzből is meg tudnak majd élni. Bár néhány kiadás valóban eltűnik, mint például a munkába járás költségei, lakáshitel, és a gyermekek anyagi támogatása, más költségek viszont megjelenhetnek. Ilyenek például az egészségügyi kiadások és a szabadidős tevékenységek költségei. Fontos, hogy ne csak a szükségleteinket, hanem az aktív és teljes életvitelünket is figyelembe vegyük.

Érdemes a jelenlegi életszínvonalunk fenntartására törekedni, vagy legalábbis nem radikálisan csökkenteni azt. Tegyük fel, hogy most havi nettó 300 ezer forintot keresünk. Ebből vonjuk le a nyugdíjcélú megtakarításokat és a lakáshitelt, ha ezekre már nem lesz szükség később. Marad havi 250 ezer forint.

A következő kérdés, hogy ebből mennyit fedez az állami nyugdíj. Bár pontos összeget nehéz előre megmondani, egy általános hüvelykujj szabály szerint alkalmazottként az utolsó fizetésünk 65%-ával számolhatunk.

Akik alacsony bérre vannak bejelentve cégvezetőként vagy KATA-s vállalkozóként, jelentősen rosszabb helyzetben lehetnek. Nézzünk néhány egyszerű becslést:

  • Teljes munkaidős alkalmazott: 300.000 * 65% = 195.000 Ft
  • Félig alkalmazott, félig KATA/minimálbér: (300.000 * 65% + 50.000) / 2 = 125.000 Ft
  • Teljes munkaidőben KATA/minimálbér: 50.000 Ft

Ha a második eset vonatkozik ránk, akkor a havi 250 ezer forintos megélhetésből 125 ezer forintot fedez az állami nyugdíj, így havi 125 ezer forintot magunknak kell előteremtenünk.

Ezt az összeget csökkenthetjük, ha nyugdíjasként is lesz bevételünk, például bérbe adunk egy lakást vagy dolgozunk az első években.

A következő lépés annak kiszámítása, hogy ehhez mennyi pénzt kell összegyűjtenünk, amihez tudnunk kell, hogy várhatóan mennyi ideig fogunk élni nyugdíjasként.

Mennyi pénzt kell félretenni?

Bár még nem számoltunk hozamokkal és befektetésekkel, fontos megjegyezni, hogy a vagyonunk folyamatosan termelhet hozamokat, ami csökkentheti a szükséges megtakarítás összegét. Azonban figyelembe kell vennünk az inflációt és a megtakarítási termékek költségeit is, amelyek bizonyos kockázatvállalást igényelnek. Ha reálhozamot szeretnénk, akkor kockázatosabb eszközökbe, mint például ingatlanba vagy részvényekbe kell fektetnünk.

Az éves 8-10%-os hozamokkal számolni nem biztonságos, mert nem tudhatjuk, mit hoz a jövő. Biztonságosabb, ha maximum 1-3%-os infláció feletti hozammal számolunk, attól függően, mennyire értünk a befektetésekhez.

A legbiztonságosabb számítás, ha nem számolunk inflációval és hozamokkal. Ebben az esetben egyszerűen osszuk el a szükséges összeget annyival, ahány hónapunk van még a nyugdíjig. Ha most 40 évesek vagyunk, akkor 25*12 = 300 hónapunk van nyugdíjig. Ha 60 millió forintra van szükségünk, akkor havi 200 ezer forintot kell félretennünk, inflációval évente növelve.

Sokan nem gondolnak bele, hogy ugyanannyi idő alatt kell összegyűjteniük a pénzt, mint amennyi ideig meg akarnak élni belőle. Így a havi 5-10 ezer forintos nyugdíjmegtakarítással valószínűleg nem érjük el célunkat.

Hogyan tegyünk félre?

A legtöbben rendszeres megtakarítással érhetik el céljukat. Nyugdíjcélú megtakarításaink esetében két lehetőség van:

  • Hagyományos megtakarítási számlák (Értékpapírszámla, TBSZ)
  • Nyugdíjcélú megtakarítások 20% adókedvezménnyel (NYESZ, Önkéntes nyugdíj, Nyugdíjbiztosítás)

Az első lehetőség rugalmasabb és bármikor hozzáférhető azonban kellő szaktudást igényel, míg a második lehetőség 20%-os adókedvezményt kínál, amit 25-50 éves kortól érdemes kihasználni, ls szaktudást nem igényel.

Minden befektetési döntésnél az első és legfontosabb szempont a költség. Legyünk óvatosak a nyugdíjbiztosítást értékesítő ügynökökel, akik magas jutalékokat vesznek el a befizetéseinkből. Érdemes áttekinteni a számlák közti különbségeket és növelni a rendszeres megtakarításainkat legalább az inflációval.

A legjobb, ha évente 10-20%-kal növeljük megtakarításainkat, amihez a bevételeink növelése is szükséges lehet.

Összefoglalás

A nyugdíjas évek anyagi biztosítása az élet egyik legfontosabb pénzügyi döntése. Érdemes a jelenlegi életszínvonal fenntartására törekedni, figyelembe véve a jövőbeli kiadásokat, mint az egészségügyi és szabadidős költségek. A szükséges megtakarítást úgy számolhatjuk ki, hogy a célösszeget elosztjuk a nyugdíjig hátralévő hónapok számával. Két fő megtakarítási lehetőség van: hagyományos számlák vagy nyugdíjcélú megtakarítások adókedvezménnyel. Fontos minimalizálni a költségeket és rendszeresen növelni a megtakarításokat, legalább az inflációval.

A Magyar nyugdíjprobléma

A Magyar nyugdíjprobléma

Miért annyira fontos magyarországon a jelenlegi nyugdj helyzete ?

Rengeteg pletyka kering arról, hogy a nyugdíjak drasztikusan csökkenni fognak Magyarországon. Egyre gyakrabban hallani, hogy a nyugdíjrendszer instabil, és a nyugdíjkorhatár is emelkedhet. Mi igaz ebből, és mi nem?

A magyar nyugdíjrendszer a második világháború után alakult ki, amikor az állam kénytelen volt újraépíteni a háború által elpusztított nyugdíjalapokat.

A nyugdíjrendszer reformjának kérdése már az 1980-as években felmerült. Manapság gyakran hallani a „nyugdíjbomba” ketyegéséről, de vajon mennyire sürgős és mekkora lesz a hatása?

A sok rémisztő cikk és felbújtó portálok mellet muszáj hogy tisztán lássuk a jelenleg helyzetet melet fontos hogy tisztán lássuk a valóságot.

Egy gyors történelem lecke:

A magyar nyugdíjrendszer kialakulása nem volt magától értetődő folyamat. Az idősek állami támogatása csak a 20. század közepén kezdett elterjedni Európában. Kezdetben munkások számára alakultak nyugdíjpénztárak, de ezek korlátozott csoportokra terjedtek ki, és önkéntes jellegűek voltak. Az első átfogó nyugdíjtörvény csak 1929-ben született meg, amely összekapcsolta a munkásokat és magánalkalmazottakat egy törvényi keretben, létrehozva ezzel a modern nyugdíjrendszer alapjait.

Ekkor a nyugdíjrendszer fő célja az volt, hogy enyhítse azoknak az embereknek a nyomorát és kilátástalan helyzetét, akik tömegesen költöztek a falvakból a városokba. Az akkori nyugdíjak nem biztosítottak tisztes megélhetést, pusztán az időskori éhínséget hivatottak voltak enyhíteni.

A nyugdíjakat úgy szabályozták, hogy 40 évnyi járulékfizetés után egy átlagkeresetű munkás vagy alkalmazott számára a nyugdíj az átlagkereset fele legyen. Azonban még ez az összeg sem fedezte az alapvető szükségleteket. A nyugdíjkorhatárt már akkor 65 éves korban állapították meg, ami jóval meghaladta az átlagos élettartamot, így csak kevesen érték meg a nyugdíjba vonulást.

Ezek a kezdeti lépések vezettek végül a felosztó-kirovó rendszer bevezetéséhez, amely ma is alapját képezi a magyar nyugdíjrendszernek. Ez a rendszer azt jelenti, hogy az emberek nem a saját nyugdíjukra fizetnek, hanem a jelenleg aktív dolgozók befizetéseiből finanszírozzák a jelenlegi nyugdíjasok ellátását. Ez a struktúra egyfajta piramisjátékhoz hasonló, amely stabil működést feltételez, de megfelelő új belépők hiányában összeomolhat.

Az elmúlt évtizedek során számos változás érte a magyar nyugdíjrendszert, és bár a rendszer ma szinte természetesnek tűnik, valójában egy igen instabil alapokon nyugvó, kényszerhelyzetben kialakított struktúra.

Hogy néz ki a nyugdíj a jelenben ?

A magyar nyugdíjrendszer jelenlegi állapota számos számadatot von maga után. A nyugdíjak kifizetése az aktív dolgozóktól elvont járulékoktól függ. Minél több az aktív dolgozó, minél magasabb a keresetük, és minél nagyobb az elvont járulékkulcs, annál több pénzt lehet kiosztani nyugdíjként. Azonban ugyanezek a tényezők határozzák meg, hogy mennyi pénzre van szükség ahhoz, hogy ugyanakkora nyugdíjat lehessen biztosítani minden nyugdíjas számára.

Az elmúlt évtizedek során jelentős változások történtek a nyugdíjkorhatár és a nyugdíjba vonulás életkorának tekintetében. 2015-ben átlagosan 60,8 évesen mentek nyugdíjba az emberek Magyarországon, ami jelentős növekedés az előző évtizedekhez képest. 1996-ban például a nők átlagosan 54,3, míg a férfiak 58,7 éves korukban vonultak nyugdíjba.

A várható élettartam növekedése szintén fontos tényező. Ma Magyarországon a nők várható élettartama 79 év, míg a férfiaké 72,4 év. Azok, akik elérnek a nyugdíjkorhatárig, valószínűleg ennél is tovább élnek, ami tovább növeli a nyugdíjrendszer terheit és kihívásait.

A nyugdíjrendszer gazdasági hatásait figyelembe véve, 2017-ben a teljes magyar lakosság 26,6%-a részesült valamilyen nyugdíjellátásban vagy járandóságban, ami körülbelül 2,6 millió embert jelentett. Őket a foglalkoztatottak közül 303 ezer minimálbért, és 876 ezer garantált bérminimumot kapó dolgozó tartja el.

A nyugdíjkiadások a GDP 9,4%-át tették ki 2017-ben, ami jelentős mértékű költséget jelent a magyar költségvetés számára. Ez a költségviselkedés stabilan magas maradt, bár az utóbbi években enyhe csökkenést mutatott az ellátottak száma.

A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága szempontjából fontos az is, hogy mennyi szolgálati idővel megyünk nyugdíjba. 2016-ban például a nyugdíjasok 24%-a nem rendelkezett még 30 év szolgálati idővel sem, míg 32%-uknak 40 vagy annál több év szolgálati ideje volt.

Összegzésül, a magyar nyugdíjrendszer gazdasági és demográfiai kihívásokkal küzd.

A nyugdíjrendszer fenntartása és fejlesztése kulcsfontosságú a jövő szempontjából, figyelembe véve a társadalmi és gazdasági változásokat, valamint a demográfiai folyamatokat.

Mi a jövőkép ?

A jövőbeni kilátásokat és megoldási lehetőségeket tekintve a nyugdíjrendszer fenntarthatósága Magyarországon komoly kihívásokkal néz szembe. A demográfiai folyamatok és társadalmi változások hatására egyre kevesebb aktív dolgozó fog nyugdíjba vonuló nyugdíjasokat eltartani. Néhány kulcsfontosságú megoldási javaslat és elemzés:

  • Alacsony születésszám és gyors öregedés: Magyarországon a születésszám (1,3 gyermek/nő) messze elmarad attól az 2,1-es aránytól, amely a társadalmi reprodukció fenntartásához szükséges lenne. Ez azt jelenti, hogy kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra, mint amennyi idős nyugdíjba vonul.
  • Növekvő várható élettartam: Az emberek várható élettartama emelkedik, ami hosszabb időt jelent a nyugdíjasok számára, amikor már nem aktívan dolgoznak, de ellátásra szorulnak.
  • Nyugdíjkorhatár emelése: A nyugdíjkorhatár emelése egy potenciális megoldás lehet a rendszer fenntarthatóságának javítására. Ez arra kényszeríti az embereket, hogy tovább dolgozzanak, és később vonuljanak nyugdíjba, így hosszabb ideig fizetnek járulékot. Ez segíthet csökkenteni a nyugdíjkiadások növekedési ütemét.
  • Gazdasági teljesítmény növelése: A gazdasági növekedés és a munkaerőpiac teljesítményének javítása szintén hozzájárulhat a nyugdíjrendszer finanszírozási képességének erősítéséhez. Magasabb reálbér, jobb foglalkoztatottság és gazdasági aktivitás növelheti az adóbevételeket és járulékokat.
  • Nyugdíjak szintjének és finanszírozási módjának újragondolása: Fontolóra kell venni a nyugdíjak szintjének fenntarthatósága érdekében történő újraszabályozását. Ez magában foglalhatja a szintek csökkentését, a magasabb járulékfizetési arányokat, vagy alternatív finanszírozási formák bevezetését.
  • Politikai és társadalmi elfogadottság: Bármilyen változtatás a nyugdíjrendszerben politikai és társadalmi vitákat vált ki. Fontos, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek elfogadhatók mind a nyugdíjasok, mind a munkavállalók, mind a politikai döntéshozók számára.
  • Részleges megoldások kombinációja: A probléma valószínűleg nem egyetlen radikális lépéssel oldható meg. Inkább egy kevert megközelítésre lesz szükség, amely kombinálja a nyugdíjkorhatár emelését, a gazdasági növekedést ösztönző intézkedéseket, és a nyugdíjrendszer pénzügyi fenntarthatóságát célzó reformokat.

Összességében a magyar nyugdíjrendszer jövője számos kihívást rejt magában, amelyeket hosszú távú, fenntartható megoldásokkal kell kezelni. A demográfiai és gazdasági változások figyelembevételével kidolgozott stratégiák lehetnek a kulcs a stabil nyugdíjrendszer megteremtéséhez Magyarországon.

Összefoglaló

A nyugdíjrendszer változásai miatt fontos tudatosan tervezni és felkészülni a jövőre. Bár a nyugdíjkorhatár kitolódik, és a helyettesítési ráta csökkenni fog, még mindig van lehetőségünk előrelépni és megtakarítani. Fontos számolni a reálbérek emelkedésével és a jövőbeli költségekkel, hogy méltóságteljesen éljünk nyugdíjasként is. Az öngondoskodás és a privát megtakarítások növelése kulcsfontosságú a biztos anyagi helyzet fenntartásában.