Nyugdíjtervezés

Nyugdíjtervezés

Hogyan érdemes terveznem és mennyit kell félretennem és mikortól ?

Akár korai, akár hagyományos vagy privát nyugdíjról van szó, a nyugdíjas évekre való felkészülés az életünk egyik legfontosabb pénzügyi döntése. A nyugdíjcélú megtakarítások kiválasztása kulcsfontosságú, hiszen ezekből épül fel majd a több tízmillió forintos befektetési portfóliónk.

Korábban már tárgyaltam, milyen összegű nyugdíjra számíthatunk és miért, amit mindenképpen érdemes átnézni azoknak, akik most kezdik tervezni nyugdíjas éveiket.

Ebben a cikkben arra fogok összpontosítani, hogy mennyi pénzt kellene félretenni a nyugdíjhoz, és milyen módszerekkel érhetjük el céljainkat.

Milyen nyugdíjasoka akarunk lenni ?

Az első lépés annak meghatározása, hogy nyugdíjasként milyen életszínvonalat szeretnénk fenntartani jelenértéken. Mit jelent számunkra a nyugdíj? Jól megérdemelt szabadságot vagy egy anyagi kényszerhelyzetet?

Sokan hibáznak, amikor azt feltételezik, hogy nyugdíjasként jelentősen kevesebb pénzből is meg tudnak majd élni. Bár néhány kiadás valóban eltűnik, mint például a munkába járás költségei, lakáshitel, és a gyermekek anyagi támogatása, más költségek viszont megjelenhetnek. Ilyenek például az egészségügyi kiadások és a szabadidős tevékenységek költségei. Fontos, hogy ne csak a szükségleteinket, hanem az aktív és teljes életvitelünket is figyelembe vegyük.

Érdemes a jelenlegi életszínvonalunk fenntartására törekedni, vagy legalábbis nem radikálisan csökkenteni azt. Tegyük fel, hogy most havi nettó 300 ezer forintot keresünk. Ebből vonjuk le a nyugdíjcélú megtakarításokat és a lakáshitelt, ha ezekre már nem lesz szükség később. Marad havi 250 ezer forint.

A következő kérdés, hogy ebből mennyit fedez az állami nyugdíj. Bár pontos összeget nehéz előre megmondani, egy általános hüvelykujj szabály szerint alkalmazottként az utolsó fizetésünk 65%-ával számolhatunk.

Akik alacsony bérre vannak bejelentve cégvezetőként vagy KATA-s vállalkozóként, jelentősen rosszabb helyzetben lehetnek. Nézzünk néhány egyszerű becslést:

  • Teljes munkaidős alkalmazott: 300.000 * 65% = 195.000 Ft
  • Félig alkalmazott, félig KATA/minimálbér: (300.000 * 65% + 50.000) / 2 = 125.000 Ft
  • Teljes munkaidőben KATA/minimálbér: 50.000 Ft

Ha a második eset vonatkozik ránk, akkor a havi 250 ezer forintos megélhetésből 125 ezer forintot fedez az állami nyugdíj, így havi 125 ezer forintot magunknak kell előteremtenünk.

Ezt az összeget csökkenthetjük, ha nyugdíjasként is lesz bevételünk, például bérbe adunk egy lakást vagy dolgozunk az első években.

A következő lépés annak kiszámítása, hogy ehhez mennyi pénzt kell összegyűjtenünk, amihez tudnunk kell, hogy várhatóan mennyi ideig fogunk élni nyugdíjasként.

Mennyi pénzt kell félretenni?

Bár még nem számoltunk hozamokkal és befektetésekkel, fontos megjegyezni, hogy a vagyonunk folyamatosan termelhet hozamokat, ami csökkentheti a szükséges megtakarítás összegét. Azonban figyelembe kell vennünk az inflációt és a megtakarítási termékek költségeit is, amelyek bizonyos kockázatvállalást igényelnek. Ha reálhozamot szeretnénk, akkor kockázatosabb eszközökbe, mint például ingatlanba vagy részvényekbe kell fektetnünk.

Az éves 8-10%-os hozamokkal számolni nem biztonságos, mert nem tudhatjuk, mit hoz a jövő. Biztonságosabb, ha maximum 1-3%-os infláció feletti hozammal számolunk, attól függően, mennyire értünk a befektetésekhez.

A legbiztonságosabb számítás, ha nem számolunk inflációval és hozamokkal. Ebben az esetben egyszerűen osszuk el a szükséges összeget annyival, ahány hónapunk van még a nyugdíjig. Ha most 40 évesek vagyunk, akkor 25*12 = 300 hónapunk van nyugdíjig. Ha 60 millió forintra van szükségünk, akkor havi 200 ezer forintot kell félretennünk, inflációval évente növelve.

Sokan nem gondolnak bele, hogy ugyanannyi idő alatt kell összegyűjteniük a pénzt, mint amennyi ideig meg akarnak élni belőle. Így a havi 5-10 ezer forintos nyugdíjmegtakarítással valószínűleg nem érjük el célunkat.

Hogyan tegyünk félre?

A legtöbben rendszeres megtakarítással érhetik el céljukat. Nyugdíjcélú megtakarításaink esetében két lehetőség van:

  • Hagyományos megtakarítási számlák (Értékpapírszámla, TBSZ)
  • Nyugdíjcélú megtakarítások 20% adókedvezménnyel (NYESZ, Önkéntes nyugdíj, Nyugdíjbiztosítás)

Az első lehetőség rugalmasabb és bármikor hozzáférhető azonban kellő szaktudást igényel, míg a második lehetőség 20%-os adókedvezményt kínál, amit 25-50 éves kortól érdemes kihasználni, ls szaktudást nem igényel.

Minden befektetési döntésnél az első és legfontosabb szempont a költség. Legyünk óvatosak a nyugdíjbiztosítást értékesítő ügynökökel, akik magas jutalékokat vesznek el a befizetéseinkből. Érdemes áttekinteni a számlák közti különbségeket és növelni a rendszeres megtakarításainkat legalább az inflációval.

A legjobb, ha évente 10-20%-kal növeljük megtakarításainkat, amihez a bevételeink növelése is szükséges lehet.

Összefoglalás

A nyugdíjas évek anyagi biztosítása az élet egyik legfontosabb pénzügyi döntése. Érdemes a jelenlegi életszínvonal fenntartására törekedni, figyelembe véve a jövőbeli kiadásokat, mint az egészségügyi és szabadidős költségek. A szükséges megtakarítást úgy számolhatjuk ki, hogy a célösszeget elosztjuk a nyugdíjig hátralévő hónapok számával. Két fő megtakarítási lehetőség van: hagyományos számlák vagy nyugdíjcélú megtakarítások adókedvezménnyel. Fontos minimalizálni a költségeket és rendszeresen növelni a megtakarításokat, legalább az inflációval.

A Magyar nyugdíjprobléma

A Magyar nyugdíjprobléma

Miért annyira fontos magyarországon a jelenlegi nyugdj helyzete ?

Rengeteg pletyka kering arról, hogy a nyugdíjak drasztikusan csökkenni fognak Magyarországon. Egyre gyakrabban hallani, hogy a nyugdíjrendszer instabil, és a nyugdíjkorhatár is emelkedhet. Mi igaz ebből, és mi nem?

A magyar nyugdíjrendszer a második világháború után alakult ki, amikor az állam kénytelen volt újraépíteni a háború által elpusztított nyugdíjalapokat.

A nyugdíjrendszer reformjának kérdése már az 1980-as években felmerült. Manapság gyakran hallani a „nyugdíjbomba” ketyegéséről, de vajon mennyire sürgős és mekkora lesz a hatása?

A sok rémisztő cikk és felbújtó portálok mellet muszáj hogy tisztán lássuk a jelenleg helyzetet melet fontos hogy tisztán lássuk a valóságot.

Egy gyors történelem lecke:

A magyar nyugdíjrendszer kialakulása nem volt magától értetődő folyamat. Az idősek állami támogatása csak a 20. század közepén kezdett elterjedni Európában. Kezdetben munkások számára alakultak nyugdíjpénztárak, de ezek korlátozott csoportokra terjedtek ki, és önkéntes jellegűek voltak. Az első átfogó nyugdíjtörvény csak 1929-ben született meg, amely összekapcsolta a munkásokat és magánalkalmazottakat egy törvényi keretben, létrehozva ezzel a modern nyugdíjrendszer alapjait.

Ekkor a nyugdíjrendszer fő célja az volt, hogy enyhítse azoknak az embereknek a nyomorát és kilátástalan helyzetét, akik tömegesen költöztek a falvakból a városokba. Az akkori nyugdíjak nem biztosítottak tisztes megélhetést, pusztán az időskori éhínséget hivatottak voltak enyhíteni.

A nyugdíjakat úgy szabályozták, hogy 40 évnyi járulékfizetés után egy átlagkeresetű munkás vagy alkalmazott számára a nyugdíj az átlagkereset fele legyen. Azonban még ez az összeg sem fedezte az alapvető szükségleteket. A nyugdíjkorhatárt már akkor 65 éves korban állapították meg, ami jóval meghaladta az átlagos élettartamot, így csak kevesen érték meg a nyugdíjba vonulást.

Ezek a kezdeti lépések vezettek végül a felosztó-kirovó rendszer bevezetéséhez, amely ma is alapját képezi a magyar nyugdíjrendszernek. Ez a rendszer azt jelenti, hogy az emberek nem a saját nyugdíjukra fizetnek, hanem a jelenleg aktív dolgozók befizetéseiből finanszírozzák a jelenlegi nyugdíjasok ellátását. Ez a struktúra egyfajta piramisjátékhoz hasonló, amely stabil működést feltételez, de megfelelő új belépők hiányában összeomolhat.

Az elmúlt évtizedek során számos változás érte a magyar nyugdíjrendszert, és bár a rendszer ma szinte természetesnek tűnik, valójában egy igen instabil alapokon nyugvó, kényszerhelyzetben kialakított struktúra.

Hogy néz ki a nyugdíj a jelenben ?

A magyar nyugdíjrendszer jelenlegi állapota számos számadatot von maga után. A nyugdíjak kifizetése az aktív dolgozóktól elvont járulékoktól függ. Minél több az aktív dolgozó, minél magasabb a keresetük, és minél nagyobb az elvont járulékkulcs, annál több pénzt lehet kiosztani nyugdíjként. Azonban ugyanezek a tényezők határozzák meg, hogy mennyi pénzre van szükség ahhoz, hogy ugyanakkora nyugdíjat lehessen biztosítani minden nyugdíjas számára.

Az elmúlt évtizedek során jelentős változások történtek a nyugdíjkorhatár és a nyugdíjba vonulás életkorának tekintetében. 2015-ben átlagosan 60,8 évesen mentek nyugdíjba az emberek Magyarországon, ami jelentős növekedés az előző évtizedekhez képest. 1996-ban például a nők átlagosan 54,3, míg a férfiak 58,7 éves korukban vonultak nyugdíjba.

A várható élettartam növekedése szintén fontos tényező. Ma Magyarországon a nők várható élettartama 79 év, míg a férfiaké 72,4 év. Azok, akik elérnek a nyugdíjkorhatárig, valószínűleg ennél is tovább élnek, ami tovább növeli a nyugdíjrendszer terheit és kihívásait.

A nyugdíjrendszer gazdasági hatásait figyelembe véve, 2017-ben a teljes magyar lakosság 26,6%-a részesült valamilyen nyugdíjellátásban vagy járandóságban, ami körülbelül 2,6 millió embert jelentett. Őket a foglalkoztatottak közül 303 ezer minimálbért, és 876 ezer garantált bérminimumot kapó dolgozó tartja el.

A nyugdíjkiadások a GDP 9,4%-át tették ki 2017-ben, ami jelentős mértékű költséget jelent a magyar költségvetés számára. Ez a költségviselkedés stabilan magas maradt, bár az utóbbi években enyhe csökkenést mutatott az ellátottak száma.

A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága szempontjából fontos az is, hogy mennyi szolgálati idővel megyünk nyugdíjba. 2016-ban például a nyugdíjasok 24%-a nem rendelkezett még 30 év szolgálati idővel sem, míg 32%-uknak 40 vagy annál több év szolgálati ideje volt.

Összegzésül, a magyar nyugdíjrendszer gazdasági és demográfiai kihívásokkal küzd.

A nyugdíjrendszer fenntartása és fejlesztése kulcsfontosságú a jövő szempontjából, figyelembe véve a társadalmi és gazdasági változásokat, valamint a demográfiai folyamatokat.

Mi a jövőkép ?

A jövőbeni kilátásokat és megoldási lehetőségeket tekintve a nyugdíjrendszer fenntarthatósága Magyarországon komoly kihívásokkal néz szembe. A demográfiai folyamatok és társadalmi változások hatására egyre kevesebb aktív dolgozó fog nyugdíjba vonuló nyugdíjasokat eltartani. Néhány kulcsfontosságú megoldási javaslat és elemzés:

  • Alacsony születésszám és gyors öregedés: Magyarországon a születésszám (1,3 gyermek/nő) messze elmarad attól az 2,1-es aránytól, amely a társadalmi reprodukció fenntartásához szükséges lenne. Ez azt jelenti, hogy kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra, mint amennyi idős nyugdíjba vonul.
  • Növekvő várható élettartam: Az emberek várható élettartama emelkedik, ami hosszabb időt jelent a nyugdíjasok számára, amikor már nem aktívan dolgoznak, de ellátásra szorulnak.
  • Nyugdíjkorhatár emelése: A nyugdíjkorhatár emelése egy potenciális megoldás lehet a rendszer fenntarthatóságának javítására. Ez arra kényszeríti az embereket, hogy tovább dolgozzanak, és később vonuljanak nyugdíjba, így hosszabb ideig fizetnek járulékot. Ez segíthet csökkenteni a nyugdíjkiadások növekedési ütemét.
  • Gazdasági teljesítmény növelése: A gazdasági növekedés és a munkaerőpiac teljesítményének javítása szintén hozzájárulhat a nyugdíjrendszer finanszírozási képességének erősítéséhez. Magasabb reálbér, jobb foglalkoztatottság és gazdasági aktivitás növelheti az adóbevételeket és járulékokat.
  • Nyugdíjak szintjének és finanszírozási módjának újragondolása: Fontolóra kell venni a nyugdíjak szintjének fenntarthatósága érdekében történő újraszabályozását. Ez magában foglalhatja a szintek csökkentését, a magasabb járulékfizetési arányokat, vagy alternatív finanszírozási formák bevezetését.
  • Politikai és társadalmi elfogadottság: Bármilyen változtatás a nyugdíjrendszerben politikai és társadalmi vitákat vált ki. Fontos, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek elfogadhatók mind a nyugdíjasok, mind a munkavállalók, mind a politikai döntéshozók számára.
  • Részleges megoldások kombinációja: A probléma valószínűleg nem egyetlen radikális lépéssel oldható meg. Inkább egy kevert megközelítésre lesz szükség, amely kombinálja a nyugdíjkorhatár emelését, a gazdasági növekedést ösztönző intézkedéseket, és a nyugdíjrendszer pénzügyi fenntarthatóságát célzó reformokat.

Összességében a magyar nyugdíjrendszer jövője számos kihívást rejt magában, amelyeket hosszú távú, fenntartható megoldásokkal kell kezelni. A demográfiai és gazdasági változások figyelembevételével kidolgozott stratégiák lehetnek a kulcs a stabil nyugdíjrendszer megteremtéséhez Magyarországon.

Összefoglaló

A nyugdíjrendszer változásai miatt fontos tudatosan tervezni és felkészülni a jövőre. Bár a nyugdíjkorhatár kitolódik, és a helyettesítési ráta csökkenni fog, még mindig van lehetőségünk előrelépni és megtakarítani. Fontos számolni a reálbérek emelkedésével és a jövőbeli költségekkel, hogy méltóságteljesen éljünk nyugdíjasként is. Az öngondoskodás és a privát megtakarítások növelése kulcsfontosságú a biztos anyagi helyzet fenntartásában.

Nyugdíj Előtakarékosság Kisokos

Nyugdíj Előtakarékosság Kisokos

Melyik nyugdíj előtakarékosság a legjobb számodra?

Az emberek élethelyzetei, céljai és lehetőségei különbözőek, ezért mindenki számára más lehet a legmegfelelőbb megoldás. Az alábbiakban részletesen bemutatom a nyugdíj előtakarékossági lehetőségeidet, hogy saját igényeid és céljaid alapján tudj dönteni.

Sokat hallani manapság arról, hogy Magyarországon a jelenlegi nyugdíjrendszer nem fenntartható. Számos cikk foglalkozik a nyugdíjak csökkenésével és a nyugdíjkorhatár 70 évre történő kitolásával. Bár néhányan azt állítják, hogy „semmi nyugdíjunk nem lesz”, ez kissé túlzó. Azonban felelőtlenség lenne nem előre tervezni és nem megfontolni a lehetőségeinket.

Korábban már írtam a magyar nyugdíjrendszer jövőjéről, amit érdemes elolvasni, mielőtt döntést hozol egy nyugdíj előtakarékossági forma mellett. Mivel a nyugdíj előtakarékosság az életünk egyik legfontosabb pénzügyi döntése, érdemes időt szánni rá és alaposan átgondolni a választást.

Hova gyűjtsem a nyugdíjamat ?

Amikor elérkezik az idő, hogy elkezdjünk gondoskodni nyugdíjas éveinkről, számos lehetőség áll rendelkezésre számunkra. A nyugdíj-előtakarékossági döntés meghozatala nem egyszerű feladat, mivel számosféle lehetőség létezik.

Az államilag elfogadott definíció szerint a nyugdíj-előtakarékosság három alaptípusba sorolható:

  1. Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP)
  2. Nyugdíjbiztosítás
  3. Nyugdíj-Előtakarékossági Számla (NYESZ)

Ezen belül számos variáció létezik, jelenleg Magyarországon több mint 70 különböző nyugdíjcélú előtakarékossági lehetőség található.

Ahhoz, hogy megtaláljuk a számunkra legmegfelelőbb megoldást, fontos néhány kérdést feltennünk magunknak.

Miért érdemes a hivatalos nyugdíj-előtakarékosságban gyűjteni?

A nyugdíjcélú előtakarékosságok hosszú távra lettek tervezve, költségszerkezetük, pénzügyi felépítésük és esetleges bónusz-rendszerük is ezt tükrözi.

Az egyik legfontosabb különbség más, hagyományos megtakarításokhoz képest az, hogy ezek lejárata a nyugdíjkorhatárhoz kötött (a szerződéskötés napján hatályos vagy a lejáratkor hatályos nyugdíjkorhatárhoz).

Amennyiben nyugdíjas éveinkre szeretnénk megtakarítani, mindenképpen valamelyik hivatalosan elismert előtakarékossági típus közül választhatunk.

A nyugdíj-előtakarékosságok legnagyobb előnye az, hogy az állam 20%-os adójóváírással ösztönzi a nyugdíjcélú előtakarékoskodást. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az adóévben befizetett személyi jövedelemadó után érvényesített 20% adókedvezményt közvetlenül a megtakarítási számlánkra jóváírják. Ez a hosszú távú megtakarítások esetén jelentős előnyt jelenthet, különösen mivel az adójóváírás is hozamot termel a nyugdíj-előtakarékosságunkban.

Ezenkívül a nyugdíj-előtakarékosságok kamatadó-mentesek is, ha hagyjuk, hogy a nyugdíjkorhatárig futó időszakban gyarapodjanak. Ha esetleg korábban szeretnénk hozzáférni megtakarításainkhoz, akkor az előtakarékosság típusától függően vissza kell fizetnünk az adójóváírást, és esetleg más adók is felmerülhetnek.

Fontos megjegyezni, hogy a nyugdíj-előtakarékosság fő célja éppen az, hogy a nyugdíjkorhatár eléréséig gyűjtsük pénzünket.

Az állam célja is az, hogy ösztönözze az embereket saját nyugdíjuk felépítésére, ezért nyújtja az adó-visszatérítést. Ezért érdemes választanunk valamelyik három nyugdíj-előtakarékossági típus közül, hogy hosszú távon jelentős előnyöket érjünk el más megtakarításokhoz képest.

Jelenleg Magyarországon három fő forma létezik, amelyek kifejezetten a nyugdíj-előtakarékosságra összpontosítanak. Vizsgáljuk meg, hogy melyek ezek, és milyen jellemzőik vannak.

A három muskétás

Ahogy már említettük, három fő forma létezik a nyugdíjcélú előtakarékosságoknak, mindegyik más és más előnyökkel és hátrányokkal rendelkezik. Ebben a cikkben különböző szempontok alapján hasonlítom össze  a nyugdíj-előtakarékosságok alaptípusait.

A választás függ a megtakarítani kívánt összegtől, a mögöttes befektetések hozamától, a nyugdíjba vonulásig hátralévő időtartamtól, valamint számos egyéb tényezőtől. Egy jól megválasztott megtakarítással akár milliókkal növelhetjük nyugdíjunk összegét, míg egy rossz választással jelentős összeget is elveszíthetünk. Ezért fontos, hogy mindig ezt tartsuk szem előtt.

Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP)
Ez Magyarországon talán az egyik legelterjedtebb forma. Nemcsak azért népszerű, mert mindenki számára ideális megoldás lehet, hanem azért is, mert hosszú múltra tekint vissza és korábban sok munkáltató cafeteria-rendszerében kínálta alkalmazottainak. Az adóterhek emelkedése miatt azonban ez az opció jelentősen visszaszorult az utóbbi években.

A nyugdíjpénztár kezeli a befektetéseket, jellemzően magyar állampapírba és hazai értékpapírokba fektetve. A hozam így függ a hazai gazdasági teljesítménytől.

Nyugdíjbiztosítás
Ez egyre népszerűbb modern előtakarékossági forma. A biztosítónál nyitunk egy privát számlát, ahol különböző befektetési alapokban helyezkednek el a befizetéseink, melyeket befektetési alapkezelők kezelnek.

Előnye, hogy széles körben választhatjuk ki, milyen kockázatot vállalunk a befektetéseinkkel és hova fektetünk, ugyanakkor a befektetési döntések meghozatala szakemberek feladata.

Nyugdíj-Előtakarékossági Számla (NYESZ)
Ez egy speciális hosszú távú értékpapírszámla, működése hasonló a tartós befektetési számlához (TBSZ). Itt mi magunk kezeljük a befektetéseket, így felelősséget vállalunk minden befektetési döntésért.

Bár rugalmasan kezelhetjük a befizetéseinket, ez a forma különösen nagy figyelmet igényel és jelentős értékpapír-piaci ismereteket igényel a sikeresebb kezeléshez.

Hogyan vállszunk ?

Miután egy kicsit jobban megismertük az egyes nyugdíj-megtakarítási formákat, valamint megértettük a három fő nyugdíj-előtakarékossági típus előnyeit a nem nyugdíjcélú megtakarításokkal szemben, mérlegelnünk kell, melyik a számunkra a legmegfelelőbb változat.

Ehhez érdemes meghatároznunk különböző szakmai szempontokat, amelyek alapján objektíven össze tudjuk hasonlítani ezeket az előtakarékossági típusokat és mérlegelni tudjuk pro-kontra, hogy melyik területen melyik megoldási típus a szimpatikus számunkra.

Több ezer ügyfelünkkel töltött beszélgetés után az alábbiakat tartjuk a legfontosabb mérlegelési szempontoknak és a fő megválaszolandó kérdéseknek az adott ügyfelünk számára legjobb nyugdíj-előtakarékosság kiválasztásánál:

  • Hány évünk van még hátra a nyugdíjig?
  • Mekkora összeget szeretnénk/tudunk havonta félretenni?
  • Milyen költségei vannak az adott nyugdíj-előtakarékossági módozatnak?
  • Mekkora az elérhető hozam?
  • Mekkora az adó-visszatérítés?
  • Mennyire biztonságos az adott nyugdíj-előtakarékosság?
  • Milyen a hozzáférhetősége? Adott esetben mivel jár, ha nyugdíj előtt szeretnénk hozzájutni a pénzünkhöz?
  • Vannak-e egyéb előnyök, hozzáadott szolgáltatások?

Amint láthatjuk, a döntés összetett, több tényezőt kell figyelembe vennünk a meghozatala során.

Nem biztos, hogy ami a szomszédunknak jó, nekünk is az lesz az optimális megtakarítás.

A következőben ennek fényében áttekintjük a nyugdíj-előtakarékossági lehetőségeket, valamint szempontonként egy-egy összefoglaló táblázattal is segítjük az eligazodást ebben a jövőnket érintő igen fontos kérdésben.

Nyugdíj megtakarítások összehasonlítása

Az előzőekből világossá válik, hogy a nyugdíj-előtakarékosságokat alaposan meg kell vizsgálnunk különböző szempontok alapján, mielőtt döntést hozunk.

Ezért most összehasonlítjuk a különböző nyugdíj-megtakarítási formákat, hogy segítsünk könnyebben eligazodni.

Nyugdíjig hátralévő idő

A nyugdíjig hátralévő idő befolyásolja az ideális előtakarékossági forma kiválasztását. Általánosságban elmondható, hogy a nyugdíj-előtakarékosságok hosszú távú konstrukciók, így minél korábban kezdjük el a megtakarítást, annál könnyebbé tehetjük nyugdíjas éveinket.

Azonban nem kell csüggedni, ha már kevés időnk maradt a nyugdíjig (kevesebb, mint 10 év), mivel ebben az esetben is elérhetők kedvező nyugdíj-előtakarékossági lehetőségek bizonyos korlátozásokkal.

Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)

  • 10 – 12 vagy több év: Ideális választás, ha még van elegendő idő a nyugdíjig. Főként magyar állampapírokba fektet, melyek jelenleg kedvező kamatozással és rövidebb távú biztonságos hozammal rendelkeznek.
  • Kevesebb, mint 10 év: Ebben az esetben a felvett tőkére személyi jövedelemadót (szja) és egészségügyi hozzájárulást (szocho) kell fizetni, amennyiben elérjük a nyugdíjkorhatárt.

Nyugdíjbiztosítás

  • 10-15 év, hosszú távú konstrukció: Alapvetően hosszú távú megoldás, de léteznek rövidebb távú lehetőségek (1-9 év) is, amelyek kedvezőek lehetnek rövidebb megtakarítási időszak esetén is.
  • Kevesebb, mint 10 év: Ebben az esetben is választhatunk kedvezőbb megoldásokat, de 10 év alatt csak járadék formájában kaphatjuk meg a megtakarításokat.

Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

  • Legalább 10 év: Csak akkor érdemes választani, ha legalább 10 évünk van a nyugdíjig. Ebben az esetben adómentesen juthatunk hozzá megtakarításainkhoz nyugdíjba vonulás esetén.
  • Nyugdíjba vonulás 3 és 10 év között: Ha ezen időszak között kívánjuk felvenni a pénzünket, személyi jövedelemadót (szja) és egészségügyi hozzájárulást (szocho) kell fizetni a hozamok után.

Nyugdíj-előtakarékosság nagysága és rugalmassága

A nyugdíj-előtakarékosságok konstrukciója alapvetően havi, rendszeres megtakarításokra épül, azonban lehetőség van negyedévente, félévente vagy évente is befizetni, sőt akár egyszeri, nagyobb összegű befizetésekre is, amelyek teljesen függetlenek lehetnek a rendszeresen vállalt befizetések nagyságától.

Néhányan számára vonzó lehet az egyszeri, nagyobb összegű nyugdíj-előtakarékosság indítása, például céges bónusz, ingatlan vagy autó értékesítés, vagy örökség esetén. Azonban a legtöbb ember számára a rendszeres, havi díjas megtakarítás az ideális választás.

Bár a legtöbb nyugdíj-előtakarékosságot szüneteltethetjük hosszabb-rövidebb időre, ha a havonta befizetendő összeg „fájdalmas” és kényelmetlenséget okoz, valószínűleg túl magas összeget választottunk. Fontos tehát átgondolni, mennyit tudunk stabilan félretenni havonta hosszú távon, és ennek megfelelően meghatározni a megtakarítási összeget.

A rendszeres megtakarítások esetén érvényesül az ún. cost-average hatás, ami azt jelenti, hogy havi rendszerességgel kisebb összegeket fektetünk be, ezáltal csökkentve a kockázatot, és hosszú távon biztonságosabbnak tekinthető befektetési stratégiát követve.

Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)

  • Minimum havi 4 000 Ft: Kezdetben viszonylag kis összeggel is elindítható, a tagdíj később módosítható, szüneteltethető, és lehetőség van nagyobb összegű befizetésekre is.
  • A költségeket a tagdíj nem fizetése esetén a hozamból levonják, ezért javasolt rendszeresen fizetni.

Nyugdíjbiztosítás

  • Minimum havi 8-10 000 Ft: Az első 2-3 évben nem csökkenthető vagy szüneteltethető a havidíj, ezért fontos jól megtervezni a havonta fizetendő összeget.
  • Később lehetőség van a díjcsökkentésre, növelésre, szüneteltetésre is.

Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

  • Minimum egyszeri 5 000 Ft: Rugalmasan kezelhető, a befizetések gyakoriságát és összegét magunk határozhatjuk meg.
  • Fontos figyelembe venni, hogy nincs kötelezettség a rendszeres megtakarításra, ezért odafigyelés szükséges a befizetések folytonosságára.

Összegzés:

  • ÖNYP: Minimum havi 4 000 Ft, módosítható, szüneteltethető.
  • Nyugdíjbiztosítás: Minimum havi 8-10 000 Ft, szüneteltetés és díjcsökkentés az első 3 év után.
  • NYESZ: Minimum egyszeri 5 000 Ft, rugalmas befizetések.

Költségek

A nyugdíj-előtakarékosságokkal kapcsolatos költségek nem csupán egyszerű számadatok; különféle típusok és módozatok esetén jelentősen változóak és gyakran nehezen átláthatóak. Ezeket gyakran különböző hűség bónuszokkal kompenzálják, míg a NYESZ-számlák esetében a tényleges költségek főként a kereskedési forgalomtól és az értékpapír típusától függenek, így nem mindig adható meg egy konkrét szám.

Az egyes ajánlatok közötti nagy eltérések miatt különösen fontos, hogy előre tájékozódjunk a költségekről és alaposan mérlegeljük a lehetőségeinket.

Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)

Az ÖNYP-k költségei rendszeres befizetés mellett általában 2-4% között mozognak. Azonban a költségek mértéke jelentősen függ a választott pénztártól és a befizetések nagyságától. Újabb, kisebb pénztárak gyakran alacsonyabb költségekkel dolgoznak, de ezek biztonságossága néha kérdéses lehet a megfelelő háttér hiánya miatt. Fontos tudni, hogy a költségeket hozamok levonásával is terhelik, még akkor is, ha nincs befizetés a nyugdíjpénztári számlánkra.

Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosítások esetében a TKM (Teljes Költség Mutató) átlagosan 1,5-6% között mozog, de nagy eltérések mutatkoznak a hozamok és a költségek között a biztosítók kínálatában. A magasabb költségeket gyakran bónuszprogramokkal kompenzálják a biztosítók, ami nehezíti a laikusok számára a költségszerkezet átlátását. Annak ellenére, hogy az egységes TKM mutató létrejöttére az átláthatóság növelése érdekében volt szükség, ennek is megvannak a maga torzításai, így nem elegendő pusztán a legalacsonyabb TKM-re hagyatkozni.

Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

A NYESZ-számlák költségei papíron viszonylag alacsonyak, ám tranzakciós költségekkel is számolni kell. Az aktív befektetési stratégiák miatt a számlavezetési díj 0,1-0,2% között mozog, de minél több tranzakciót bonyolítunk le rajta, annál magasabb lesz a költség. Ezért fontos folyamatosan menedzselni befektetéseinket, hogy elérjük a kívánt magas hozamot kockázatvállalásunk minimalizálása mellett.

Befektetés és Hozamok

A nyugdíj-előtakarékosságunk teljesítményének megítéléséhez nemcsak a költségeket kell figyelembe vennünk, hanem a mögöttes befektetések hozamait is. Az interneten elérhető kalkulátorok gyakran nem adnak teljes képet, mivel ezek nem veszik figyelembe a mögöttes hozamokat.

A múltbéli és várható hozamok legalább annyira fontosak, mint a költségek. Fontos tudni, hogy nem mindegy, hogy 2%-os költség mellett 4%-os éves hozamot érünk el nyugdíj-megtakarításunkkal, vagy 3%-os költség mellett 7%-os éves hozamot. Az előbbi esetben kisebb a költségünk, de alacsonyabb a reálhozamunk, míg az utóbbi esetben magasabb a költségünk, de magasabb a reálhozamunk, így összességében jobban járunk.

Gyakran előfordul, hogy egy-egy nyugdíj-előtakarékosság esetén a magasabb költség magasabb hozamokkal is párosul, mivel a költségeket arra használják fel, hogy profi befektetési alapkezelőket finanszírozzanak, akik hatékonyan kezelik a pénzünket, és ezzel magasabb hozamokat érnek el.

Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP)

Az ÖNYP-k jellemzően magyar állampapírokba és részvényekbe fektetnek, így a hozam jelentős részben a magyar gazdaság teljesítményétől függ. A portfóliók kockázati szintje alapján választhatunk három (legfeljebb öt) lehetőség közül, amelyek között jelentős eltérések lehetnek az alapkezelők és az értékpapírok típusa szerint.

Nyugdíjbiztosítás

A modern nyugdíjbiztosítások esetén széles választékban választhatunk különböző befektetési alapok között, amelyeket a biztosítók aktívan menedzselnek. Ezek az alapok magasabb hozam elérését teszik lehetővé a hagyományos biztosításokhoz képest.

Nyugdíj-előtakarékossági Számla (NYESZ)

A NYESZ-számlák esetében szintén jelentős hozam elérhető, azonban magasabb kockázattal jár. Az értékpapírok típusától és a piaci környezettől függően a reális hozam 4-9% között mozoghat.

Hozzáférhetőség

Ahogyan már korábban is kifejtettük, a nyugdíj-előtakarékosságok olyan hosszú távra tervezett megtakarítások, amelyek minden esetben a nyugdíjkorhatárhoz vannak kötve. Ez azt jelenti, hogy a megtakarításokat csak abban az időpontban lehet felvenni, amikor elérjük a meghatározott nyugdíjkorhatárt, legyen az akkor érvényes vagy a szerződéskötéskor meghatározott.

Minimális javasolt futamidejük általában 10 év (különleges nyugdíjbiztosítások esetén akár rövidebb is lehet), de általánosságban elmondható, hogy minél hosszabb a megtakarítási időszak (vagyis minél fiatalabban kezdünk el gyűjteni), annál nagyobb nyugdíj-kiegészítést tudunk majd elérni. Ezért nem ajánlott a nyugdíjkorhatár elérése előtt hozzányúlni ezekhez a megtakarításokhoz, bár életünk bármely szakaszában előfordulhat olyan helyzet, amikor sürgősen szükségünk van pénzre.

Ebben az esetben különösen fontos, hogy pontosan ismerjük a szabályokat és feltételeket, amelyek mellett hozzáférhetünk a megtakarításainkhoz.

Nyugdíj-megtakarítások Hozzáférhetősége

A nyugdíj-megtakarítások lejárata mindig a nyugdíjkorhatárhoz van kötve, legyen az aktuális vagy a szerződéskötéskor érvényes. Korábban nem ajánlott hozzányúlni a félretett pénzhez.

Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP)

Az ÖNYP esetében általában csak a nyugdíjkorhatár elérésével lehet felvenni a megtakarításokat, így bármilyen nyugdíjkorhatár-emelés hatással lesz a hozzáférhetőségre. Ha például a nyugdíjkorhatár 70 évre emelkedik, akkor az ÖNYP-számlánkat is csak ekkor tudjuk majd felvenni.

Amennyiben azonban a nyugdíjkorhatár elérése előtt szeretnénk hozzáférni a megtakarításainkhoz, tudnunk kell, hogy az indítástól számított 10 év után csak sávosan és adómentesen vehetjük fel az összeget. Ha például 24 éve fizetünk egy önkéntes nyugdíjpénztárba, az első 4 év befizetéseihez adómentesen férhetünk hozzá, a következő 10 év befizetései után pedig már csak adóval terhelt módon.

Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosítás az egyetlen forma, ahol a szerződéskötéskor hatályos nyugdíjkorhatár elérésekor már felhasználhatjuk a megtakarításokat. Tehát ha például a nyugdíjkorhatár 70 évre emelkedik, a nyugdíjbiztosításunkat már 65 évesen felvehetjük, és így korábban is nyugdíjba mehetünk belőle.

A nyugdíjbiztosítás esetében van lehetőség idő előtti nyugdíjba vonulásra is, például korai nyugdíjkorhatár esetén vagy egészségkárosodás esetén.

Nyugdíj-előtakarékossági Számla (NYESZ)

A NYESZ esetében csak a lejárathoz kötődő nyugdíjkorhatár elérésekor férhetünk hozzá a megtakarításainkhoz. Ha tehát a következő években emelkedik a nyugdíjkorhatár, a NYESZ-hez is csak a megemelt korhatár elérése után tudunk majd hozzáférni.

Amennyiben nyugdíjba vonulás előtt szeretnénk megszüntetni a NYESZ-számlánkat, adó és szocho fizetési kötelezettségünk keletkezik a hozam után, és az igénybevett adójóváírást is 20%-kal növelten kell visszafizetni.

Adó-visszatérítés

A nyugdíj-előtakarékosságot az állam 20%-os adójóváírással támogatja, maximum 280 000 forint értékig, amely közvetlenül a megtakarítási számlánkra kerül jóváírásra.

Ezt az adójóváírást az adott évben befizetett nyugdíj-előtakarékossági hozzájárulásaink után igényelhetjük, és az személyi jövedelemadónkból kerül jóváírásra.

Az adójóváírás mértéke 20% a befizetéseink után, a típustól függően maximum évente 100 000 – 150 000 forint között mozog. Ha többféle típusú nyugdíj-megtakarítást indítunk, akkor az összes adó-visszatérítés maximuma évente 280 000 forint lehet.

Gyakorlati szempontból ezek a felső korlátok általában nem jelentenek komoly akadályt, mivel a maximális adó-visszatérítés eléréséhez havonta 41 700 – 62 500 forintot kellene megtakarítanunk, típustól és kombinációtól függően. Például többféle nyugdíj-előtakarékosság esetén évi 280 000 forintos adó-visszatérítés eléréséhez havonta 116 700 forintot kellene félretennünk.

Adó-visszatérítés Mértéke

  • Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP): 20%, maximum évente 150 000 Ft
  • Nyugdíjbiztosítás: 20%, maximum évente 130 000 Ft
  • Nyugdíj-előtakarékossági Számla (NYESZ): 20%, maximum évente 100 000 Ft

Ha többféle nyugdíj-előtakarékosságot választunk, az összesített adó-visszatérítés maximuma évente 280 000 forint lehet.

Nyugdíjunk biztonsága

A nyugdíj-előtakarékosságok biztonsága elsősorban a mögöttes befektetésektől függ. A piacon választhatunk kockázatosabb, magasabb hozamot ígérő, valamint biztonságosabb, alacsonyabb hozamú, esetleg garantált lejárati összegű megoldások között.

Általánosan javasolt, hogy ha még sok idő van a nyugdíjig (legalább 15-20 év), válasszunk olyan befektetéseket, amelyek magasabb kockázattal járnak, de hosszú távon általában magasabb hozamokat nyújtanak. A hosszú táv csökkenti a kockázatot, így a befektetéseknek is lehetőségük van az időbeli ingadozások kiegyenlítésére.

Amennyiben viszont kevesebb idő van hátra a nyugdíjig (5-10 év), célszerű biztonságosabb befektetéseket választani, amelyek kisebb kockázattal járnak.

Mind az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, mind a nyugdíjbiztosításoknál lehetőségünk van portfóliónk többszöri módosítására a futamidő alatt, míg a nyugdíj-előtakarékossági számláknál teljesen rugalmasan kezelhetjük a befektetéseinket.

Gyakran javasolt stratégia, hogy ha például még 20 évünk van a nyugdíjig, az első 10 évben kezdjünk egy közép-kockázatú portfólióval, majd a következő 5 évben fokozatosan állítsunk át egy alacsonyabb kockázatú portfólióra, hogy az utolsó 5 évben már teljesen biztonságos befektetésekben legyen részünk. Ez a módszer növeli a biztonságot, miközben korlátozza a kockázatokat a nyugdíj közeledtével.

A nyugdíj-előtakarékosságok biztonsága másodsorban a választott megtakarítási forma és a mögötte álló pénzintézet megbízhatóságától függ.

Fontos figyelembe venni, hogy nem mindegy, melyik pénzintézet kezeli a nyugdíj-előtakarékosságot, mennyire stabil és megbízható az adott intézmény, és milyen a pénzintézet tulajdonosi köre és üzleti alapjai.

Különösen fontos szempont, hogy a világgazdaság bármilyen változásakor nyugodtan alhassunk, hogy a nyugdíj-megtakarításunk biztonságban van.

Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP)

Az ÖNYP kockázata a választott portfóliótól függ, általában 3-5 féle portfólió közül választhatunk különböző kockázati szintekkel és hozamokkal. A legnagyobb kockázatot az ÖNYP-nél a hazai gazdasági környezet és az állami megbízhatóság jelentheti.

Pénzintézetek megbízhatóságának megítélésekor érdemes óvatosnak lenni, mivel egyes nyugdíjpénztárak viszonylag újak a piacon, és időnként előfordulhat, hogy egy-egy pénztár megszűnik. Ez általában nem jelenti azt, hogy elveszítjük a megtakarításainkat, mivel általában egy másik pénztár veszi át a megtakarításainkat.

Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosítások esetén számos befektetési alap közül választhatunk, a garantált alapoktól kezdve a nagy kockázatú nemzetközi részvényalapokig. A legtöbb esetben érdemes vegyes portfóliót összeállítani, ami csökkenti a kockázatokat.

A nyugdíjbiztosítók általában stabil és szabályozott pénzintézetek, amelyek mögött gyakran áll egy nagy anyavállalat, és rendelkeznek viszontbiztosítással is, amely tovább növeli a biztonságot.

Nyugdíj-előtakarékossági Számla (NYESZ)

A NYESZ esetén teljesen szabadon dönthetünk, hogy mibe fektetünk, akár konkrét részvényeket is vásárolhatunk. Ez magasabb kockázattal jár, de magasabb hozamot is eredményezhet, ha jól választunk.

A NYESZ-eket általában bankoknál köthetjük, és bár ritkábban fordul elő bankcsőd, a befektetéseink biztonsága itt is garantált, hiszen a bankrendszer szabályozott és stabil.

Biztonság

  • ÖNYP: Alacsony-közepes kockázat, fő kockázati tényező a hazai gazdaság teljesítménye és az állami megbízhatóság.
  • Nyugdíjbiztosítás: Különböző alapok választhatók, vegyes portfólió összeállításával csökkenthető a kockázat.
  • NYESZ: Magas kockázat, de teljes befektetési kontrolllel.

A pénzintézeti stabilitás szempontjából mindhárom típusú nyugdíj-előtakarékosság biztonságos választás lehet, ha megfelelően választunk és figyelemmel kísérjük a pénzintézetek stabilitását és megbízhatóságát.

Plusz Szolgáltatások

Az egyes nyugdíj-előtakarékosságokra vonatkozóan további, nehezebben kategorizálható előnyöket és szolgáltatásokat is érdemes mérlegelni a döntés előtt. Ezek gyakran olyan szempontok, amelyek nem feltétlenül jutnak azonnal eszünkbe, de létezésük is fontos lehet a választás során. Nézzük ezeket részletesen az egyes típusokra lebontva:

Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP):

  • Cafeteria juttatás: Egyes munkáltatók még mindig kínálják az ÖNYP-t cafeteria keretében, ami adott esetben „ingyen-pénzként” jelenhet meg a munkavállalók számára. Fontos azonban tudni, hogy munkahelyváltás esetén ez a juttatás megszűnhet, és a cafeteria formájában kapott megtakarításokat akár költségek is felől leköthetik.
  • Adó-visszatérítés: Ha cafeteria formájában kapjuk az ÖNYP-t, akkor az adó-visszatérítésre nem vagyunk jogosultak, mivel a cafeteria formában nyújtott juttatások nem adókötelesek.

Nyugdíjbiztosítás:

  • Védelmi szolgáltatások: A nyugdíjbiztosítások széles körű védelmi szolgáltatásokat kínálnak, például baleseti, rokkantsági és életbiztosítás formájában. Ezeket kedvező áron lehet igénybe venni, és jellemzően családosok számára is ajánlott.
  • Likvid eseti számla: Sok nyugdíjbiztosítás rendelkezik egy likvid eseti számlával, amely lehetőséget biztosít arra, hogy eseti jelleggel befizessünk kisebb-nagyobb összegeket, és szabadon hozzáférjünk ezekhez, anélkül hogy azokat a nyugdíjcélra lekötnénk.
  • Adó-visszatérítés: Nyugdíjbiztosítások esetén jogosultak vagyunk az adó-visszatérítésre, ha az adókötelesek vagyunk.

Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ):

  • Értékpapír vásárlás: A NYESZ lehetőséget biztosít arra, hogy konkrét értékpapírokat vásároljunk, amely más nyugdíj-előtakarékossági típusokban nem elérhető.
  • Kockázat és hozam: A NYESZ esetében magasabb a kockázat, de ugyanakkor magasabb hozamok is elérhetők, amennyiben a befektető értékpapírpiaci ismeretekkel rendelkezik és hajlandó a kockázatot vállalni.
  • Adó-visszatérítés: A NYESZ esetén jogosultak vagyunk az adó-visszatérítésre, ha az adókötelesek vagyunk.

Ezek a további előnyök és hozzáadott szolgáltatások segíthetnek abban, hogy még mélyebb betekintést nyerjünk a választott nyugdíj-előtakarékossági forma előnyeibe és kockázataiba. Fontos minden esetben személyre szabottan választani, figyelembe véve az egyéni pénzügyi helyzetet és célkitűzéseket.

Merre tovább ?

Ahogy mára már szinte mindenki számára világos, egy élhető nyugdíj érdekében időben érdemes félretennünk pénzt. Az igazi kérdés azonban nem ez, hanem hogy miben és hol érdemes megtakarítani a nyugdíjunkat.

Nem egyszerű döntés, hiszen számos nyugdíj-előtakarékossági lehetőség közül választhatunk, és az interneten könnyen téves vagy részrehajló információkhoz juthatunk, miközben a bankok és biztosítók érdekeltek saját termékeik értékesítésében. Így könnyen rossz konstrukcióba kerülhetünk, és sokat veszíthetünk a nem megfelelő előtakarékossággal.

Mindhárom fő nyugdíj-előtakarékossági típus más és más előnyökkel, jellemzőkkel rendelkezik. Azon belül is számos szolgáltató kínál termékeket, ami tovább bonyolítja a választást.

Láthattuk, hogy számos tényező befolyásolja, hogy melyik lenne a legjobb megtakarítás, és jelentős eltérések vannak a különböző típusok között.

Ennek a sokféleségnek és széles választéknak azonban van egy nagy előnye: lehetőséget ad arra, hogy személyre szabott konstrukciót válasszunk és állítsunk össze, amely segít abban, hogy a legtöbbet hozzuk ki nyugdíj-előtakarékosságunkból.

Ahhoz, hogy egy személyre szabott konstrukciót válasszunk és összeállítsunk, érdemes szakértői tanácsot kérni, aki objektív véleményt tud nyújtani, vagy részletes tervezést végezni saját magunk, hogy a lehető legjobb döntést hozzuk meg a nyugdíj-előtakarékosságunkkal kapcsolatban.