Amikor elérkezik az idő, hogy elkezdjünk gondoskodni nyugdíjas éveinkről, számos lehetőség áll rendelkezésre számunkra. A nyugdíj-előtakarékossági döntés meghozatala nem egyszerű feladat, mivel számosféle lehetőség létezik.

Az államilag elfogadott definíció szerint a nyugdíj-előtakarékosság három alaptípusba sorolható:

1. Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP)
2. Nyugdíjbiztosítás
3. Nyugdíj-Előtakarékossági Számla (NYESZ)

Ezen belül számos variáció létezik, jelenleg Magyarországon több mint 70 különböző nyugdíjcélú előtakarékossági lehetőség található.

Ahhoz, hogy megtaláljuk a számunkra legmegfelelőbb megoldást, fontos néhány kérdést feltennünk magunknak.

Miért érdemes a hivatalos nyugdíj-előtakarékosságban gyűjteni?

A nyugdíjcélú előtakarékosságok hosszú távra lettek tervezve, költségszerkezetük, pénzügyi felépítésük és esetleges bónusz-rendszerük is ezt tükrözi.

Az egyik legfontosabb különbség más, hagyományos megtakarításokhoz képest az, hogy ezek lejárata a nyugdíjkorhatárhoz kötött (a szerződéskötés napján hatályos vagy a lejáratkor hatályos nyugdíjkorhatárhoz).

Amennyiben nyugdíjas éveinkre szeretnénk megtakarítani, mindenképpen valamelyik hivatalosan elismert előtakarékossági típus közül választhatunk.

A nyugdíj-előtakarékosságok legnagyobb előnye az, hogy az állam 20%-os adójóváírással ösztönzi a nyugdíjcélú előtakarékoskodást. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az adóévben befizetett személyi jövedelemadó után érvényesített 20% adókedvezményt közvetlenül a megtakarítási számlánkra jóváírják. Ez a hosszú távú megtakarítások esetén jelentős előnyt jelenthet, különösen mivel az adójóváírás is hozamot termel a nyugdíj-előtakarékosságunkban.

Ezenkívül a nyugdíj-előtakarékosságok kamatadó-mentesek is, ha hagyjuk, hogy a nyugdíjkorhatárig futó időszakban gyarapodjanak. Ha esetleg korábban szeretnénk hozzáférni megtakarításainkhoz, akkor az előtakarékosság típusától függően vissza kell fizetnünk az adójóváírást, és esetleg más adók is felmerülhetnek.

Fontos megjegyezni, hogy a nyugdíj-előtakarékosság fő célja éppen az, hogy a nyugdíjkorhatár eléréséig gyűjtsük pénzünket.

Az állam célja is az, hogy ösztönözze az embereket saját nyugdíjuk felépítésére, ezért nyújtja az adó-visszatérítést. Ezért érdemes választanunk valamelyik három nyugdíj-előtakarékossági típus közül, hogy hosszú távon jelentős előnyöket érjünk el más megtakarításokhoz képest.

Jelenleg Magyarországon három fő forma létezik, amelyek kifejezetten a nyugdíj-előtakarékosságra összpontosítanak. Vizsgáljuk meg, hogy melyek ezek, és milyen jellemzőik vannak.

Ahogy már említettük, három fő forma létezik a nyugdíjcélú előtakarékosságoknak, mindegyik más és más előnyökkel és hátrányokkal rendelkezik. Ebben a cikkben különböző szempontok alapján hasonlítom össze  a nyugdíj-előtakarékosságok alaptípusait.

A választás függ a megtakarítani kívánt összegtől, a mögöttes befektetések hozamától, a nyugdíjba vonulásig hátralévő időtartamtól, valamint számos egyéb tényezőtől. Egy jól megválasztott megtakarítással akár milliókkal növelhetjük nyugdíjunk összegét, míg egy rossz választással jelentős összeget is elveszíthetünk. Ezért fontos, hogy mindig ezt tartsuk szem előtt.

Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP)
Ez Magyarországon talán az egyik legelterjedtebb forma. Nemcsak azért népszerű, mert mindenki számára ideális megoldás lehet, hanem azért is, mert hosszú múltra tekint vissza és korábban sok munkáltató cafeteria-rendszerében kínálta alkalmazottainak. Az adóterhek emelkedése miatt azonban ez az opció jelentősen visszaszorult az utóbbi években.

A nyugdíjpénztár kezeli a befektetéseket, jellemzően magyar állampapírba és hazai értékpapírokba fektetve. A hozam így függ a hazai gazdasági teljesítménytől.

Nyugdíjbiztosítás
Ez egyre népszerűbb modern előtakarékossági forma. A biztosítónál nyitunk egy privát számlát, ahol különböző befektetési alapokban helyezkednek el a befizetéseink, melyeket befektetési alapkezelők kezelnek.

Előnye, hogy széles körben választhatjuk ki, milyen kockázatot vállalunk a befektetéseinkkel és hova fektetünk, ugyanakkor a befektetési döntések meghozatala szakemberek feladata.

Nyugdíj-Előtakarékossági Számla (NYESZ)
Ez egy speciális hosszú távú értékpapírszámla, működése hasonló a tartós befektetési számlához (TBSZ). Itt mi magunk kezeljük a befektetéseket, így felelősséget vállalunk minden befektetési döntésért.

Bár rugalmasan kezelhetjük a befizetéseinket, ez a forma különösen nagy figyelmet igényel és jelentős értékpapír-piaci ismereteket igényel a sikeresebb kezeléshez.

Miután egy kicsit jobban megismertük az egyes nyugdíj-megtakarítási formákat, valamint megértettük a három fő nyugdíj-előtakarékossági típus előnyeit a nem nyugdíjcélú megtakarításokkal szemben, mérlegelnünk kell, melyik a számunkra a legmegfelelőbb változat.

Ehhez érdemes meghatároznunk különböző szakmai szempontokat, amelyek alapján objektíven össze tudjuk hasonlítani ezeket az előtakarékossági típusokat és mérlegelni tudjuk pro-kontra, hogy melyik területen melyik megoldási típus a szimpatikus számunkra.

Több ezer ügyfelünkkel töltött beszélgetés után az alábbiakat tartjuk a legfontosabb mérlegelési szempontoknak és a fő megválaszolandó kérdéseknek az adott ügyfelünk számára legjobb nyugdíj-előtakarékosság kiválasztásánál:

• Hány évünk van még hátra a nyugdíjig?
• Mekkora összeget szeretnénk/tudunk havonta félretenni?
• Milyen költségei vannak az adott nyugdíj-előtakarékossági módozatnak?
• Mekkora az elérhető hozam?
• Mekkora az adó-visszatérítés?
• Mennyire biztonságos az adott nyugdíj-előtakarékosság?
• Milyen a hozzáférhetősége? Adott esetben mivel jár, ha nyugdíj előtt szeretnénk hozzájutni a pénzünkhöz?
• Vannak-e egyéb előnyök, hozzáadott szolgáltatások?

Amint láthatjuk, a döntés összetett, több tényezőt kell figyelembe vennünk a meghozatala során.

Nem biztos, hogy ami a szomszédunknak jó, nekünk is az lesz az optimális megtakarítás.

A következőben ennek fényében áttekintjük a nyugdíj-előtakarékossági lehetőségeket, valamint szempontonként egy-egy összefoglaló táblázattal is segítjük az eligazodást ebben a jövőnket érintő igen fontos kérdésben.

Az előzőekből világossá válik, hogy a nyugdíj-előtakarékosságokat alaposan meg kell vizsgálnunk különböző szempontok alapján, mielőtt döntést hozunk.

Ezért most összehasonlítjuk a különböző nyugdíj-megtakarítási formákat, hogy segítsünk könnyebben eligazodni.

A nyugdíjig hátralévő idő befolyásolja az ideális előtakarékossági forma kiválasztását. Általánosságban elmondható, hogy a nyugdíj-előtakarékosságok hosszú távú konstrukciók, így minél korábban kezdjük el a megtakarítást, annál könnyebbé tehetjük nyugdíjas éveinket.

Azonban nem kell csüggedni, ha már kevés időnk maradt a nyugdíjig (kevesebb, mint 10 év), mivel ebben az esetben is elérhetők kedvező nyugdíj-előtakarékossági lehetőségek bizonyos korlátozásokkal.

Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)

• 10 – 12 vagy több év: Ideális választás, ha még van elegendő idő a nyugdíjig. Főként magyar állampapírokba fektet, melyek jelenleg kedvező kamatozással és rövidebb távú biztonságos hozammal rendelkeznek.
• Kevesebb, mint 10 év: Ebben az esetben a felvett tőkére személyi jövedelemadót (szja) és egészségügyi hozzájárulást (szocho) kell fizetni, amennyiben elérjük a nyugdíjkorhatárt.

Nyugdíjbiztosítás

• 10-15 év, hosszú távú konstrukció: Alapvetően hosszú távú megoldás, de léteznek rövidebb távú lehetőségek (1-9 év) is, amelyek kedvezőek lehetnek rövidebb megtakarítási időszak esetén is.
• Kevesebb, mint 10 év: Ebben az esetben is választhatunk kedvezőbb megoldásokat, de 10 év alatt csak járadék formájában kaphatjuk meg a megtakarításokat.

Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

• Legalább 10 év: Csak akkor érdemes választani, ha legalább 10 évünk van a nyugdíjig. Ebben az esetben adómentesen juthatunk hozzá megtakarításainkhoz nyugdíjba vonulás esetén.
• Nyugdíjba vonulás 3 és 10 év között: Ha ezen időszak között kívánjuk felvenni a pénzünket, személyi jövedelemadót (szja) és egészségügyi hozzájárulást (szocho) kell fizetni a hozamok után.

A nyugdíj-előtakarékosságok konstrukciója alapvetően havi, rendszeres megtakarításokra épül, azonban lehetőség van negyedévente, félévente vagy évente is befizetni, sőt akár egyszeri, nagyobb összegű befizetésekre is, amelyek teljesen függetlenek lehetnek a rendszeresen vállalt befizetések nagyságától.

Néhányan számára vonzó lehet az egyszeri, nagyobb összegű nyugdíj-előtakarékosság indítása, például céges bónusz, ingatlan vagy autó értékesítés, vagy örökség esetén. Azonban a legtöbb ember számára a rendszeres, havi díjas megtakarítás az ideális választás.

Bár a legtöbb nyugdíj-előtakarékosságot szüneteltethetjük hosszabb-rövidebb időre, ha a havonta befizetendő összeg „fájdalmas” és kényelmetlenséget okoz, valószínűleg túl magas összeget választottunk. Fontos tehát átgondolni, mennyit tudunk stabilan félretenni havonta hosszú távon, és ennek megfelelően meghatározni a megtakarítási összeget.

A rendszeres megtakarítások esetén érvényesül az ún. cost-average hatás, ami azt jelenti, hogy havi rendszerességgel kisebb összegeket fektetünk be, ezáltal csökkentve a kockázatot, és hosszú távon biztonságosabbnak tekinthető befektetési stratégiát követve.

Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)

• Minimum havi 4 000 Ft: Kezdetben viszonylag kis összeggel is elindítható, a tagdíj később módosítható, szüneteltethető, és lehetőség van nagyobb összegű befizetésekre is.
• A költségeket a tagdíj nem fizetése esetén a hozamból levonják, ezért javasolt rendszeresen fizetni.

Nyugdíjbiztosítás

• Minimum havi 8-10 000 Ft: Az első 2-3 évben nem csökkenthető vagy szüneteltethető a havidíj, ezért fontos jól megtervezni a havonta fizetendő összeget.
• Később lehetőség van a díjcsökkentésre, növelésre, szüneteltetésre is.

Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

• Minimum egyszeri 5 000 Ft: Rugalmasan kezelhető, a befizetések gyakoriságát és összegét magunk határozhatjuk meg.
• Fontos figyelembe venni, hogy nincs kötelezettség a rendszeres megtakarításra, ezért odafigyelés szükséges a befizetések folytonosságára.

Összegzés:

• ÖNYP: Minimum havi 4 000 Ft, módosítható, szüneteltethető.
• Nyugdíjbiztosítás: Minimum havi 8-10 000 Ft, szüneteltetés és díjcsökkentés az első 3 év után.
• NYESZ: Minimum egyszeri 5 000 Ft, rugalmas befizetések.

A nyugdíj-előtakarékosságokkal kapcsolatos költségek nem csupán egyszerű számadatok; különféle típusok és módozatok esetén jelentősen változóak és gyakran nehezen átláthatóak. Ezeket gyakran különböző hűség bónuszokkal kompenzálják, míg a NYESZ-számlák esetében a tényleges költségek főként a kereskedési forgalomtól és az értékpapír típusától függenek, így nem mindig adható meg egy konkrét szám.

Az egyes ajánlatok közötti nagy eltérések miatt különösen fontos, hogy előre tájékozódjunk a költségekről és alaposan mérlegeljük a lehetőségeinket.

Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)

Az ÖNYP-k költségei rendszeres befizetés mellett általában 2-4% között mozognak. Azonban a költségek mértéke jelentősen függ a választott pénztártól és a befizetések nagyságától. Újabb, kisebb pénztárak gyakran alacsonyabb költségekkel dolgoznak, de ezek biztonságossága néha kérdéses lehet a megfelelő háttér hiánya miatt. Fontos tudni, hogy a költségeket hozamok levonásával is terhelik, még akkor is, ha nincs befizetés a nyugdíjpénztári számlánkra.

Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosítások esetében a TKM (Teljes Költség Mutató) átlagosan 1,5-6% között mozog, de nagy eltérések mutatkoznak a hozamok és a költségek között a biztosítók kínálatában. A magasabb költségeket gyakran bónuszprogramokkal kompenzálják a biztosítók, ami nehezíti a laikusok számára a költségszerkezet átlátását. Annak ellenére, hogy az egységes TKM mutató létrejöttére az átláthatóság növelése érdekében volt szükség, ennek is megvannak a maga torzításai, így nem elegendő pusztán a legalacsonyabb TKM-re hagyatkozni.

Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

A NYESZ-számlák költségei papíron viszonylag alacsonyak, ám tranzakciós költségekkel is számolni kell. Az aktív befektetési stratégiák miatt a számlavezetési díj 0,1-0,2% között mozog, de minél több tranzakciót bonyolítunk le rajta, annál magasabb lesz a költség. Ezért fontos folyamatosan menedzselni befektetéseinket, hogy elérjük a kívánt magas hozamot kockázatvállalásunk minimalizálása mellett.

A nyugdíj-előtakarékosságunk teljesítményének megítéléséhez nemcsak a költségeket kell figyelembe vennünk, hanem a mögöttes befektetések hozamait is. Az interneten elérhető kalkulátorok gyakran nem adnak teljes képet, mivel ezek nem veszik figyelembe a mögöttes hozamokat.

A múltbéli és várható hozamok legalább annyira fontosak, mint a költségek. Fontos tudni, hogy nem mindegy, hogy 2%-os költség mellett 4%-os éves hozamot érünk el nyugdíj-megtakarításunkkal, vagy 3%-os költség mellett 7%-os éves hozamot. Az előbbi esetben kisebb a költségünk, de alacsonyabb a reálhozamunk, míg az utóbbi esetben magasabb a költségünk, de magasabb a reálhozamunk, így összességében jobban járunk.

Gyakran előfordul, hogy egy-egy nyugdíj-előtakarékosság esetén a magasabb költség magasabb hozamokkal is párosul, mivel a költségeket arra használják fel, hogy profi befektetési alapkezelőket finanszírozzanak, akik hatékonyan kezelik a pénzünket, és ezzel magasabb hozamokat érnek el.

Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP)

Az ÖNYP-k jellemzően magyar állampapírokba és részvényekbe fektetnek, így a hozam jelentős részben a magyar gazdaság teljesítményétől függ. A portfóliók kockázati szintje alapján választhatunk három (legfeljebb öt) lehetőség közül, amelyek között jelentős eltérések lehetnek az alapkezelők és az értékpapírok típusa szerint.

Nyugdíjbiztosítás

A modern nyugdíjbiztosítások esetén széles választékban választhatunk különböző befektetési alapok között, amelyeket a biztosítók aktívan menedzselnek. Ezek az alapok magasabb hozam elérését teszik lehetővé a hagyományos biztosításokhoz képest.

Nyugdíj-előtakarékossági Számla (NYESZ)

A NYESZ-számlák esetében szintén jelentős hozam elérhető, azonban magasabb kockázattal jár. Az értékpapírok típusától és a piaci környezettől függően a reális hozam 4-9% között mozoghat.

Ahogyan már korábban is kifejtettük, a nyugdíj-előtakarékosságok olyan hosszú távra tervezett megtakarítások, amelyek minden esetben a nyugdíjkorhatárhoz vannak kötve. Ez azt jelenti, hogy a megtakarításokat csak abban az időpontban lehet felvenni, amikor elérjük a meghatározott nyugdíjkorhatárt, legyen az akkor érvényes vagy a szerződéskötéskor meghatározott.

Minimális javasolt futamidejük általában 10 év (különleges nyugdíjbiztosítások esetén akár rövidebb is lehet), de általánosságban elmondható, hogy minél hosszabb a megtakarítási időszak (vagyis minél fiatalabban kezdünk el gyűjteni), annál nagyobb nyugdíj-kiegészítést tudunk majd elérni. Ezért nem ajánlott a nyugdíjkorhatár elérése előtt hozzányúlni ezekhez a megtakarításokhoz, bár életünk bármely szakaszában előfordulhat olyan helyzet, amikor sürgősen szükségünk van pénzre.

Ebben az esetben különösen fontos, hogy pontosan ismerjük a szabályokat és feltételeket, amelyek mellett hozzáférhetünk a megtakarításainkhoz.

Nyugdíj-megtakarítások Hozzáférhetősége

A nyugdíj-megtakarítások lejárata mindig a nyugdíjkorhatárhoz van kötve, legyen az aktuális vagy a szerződéskötéskor érvényes. Korábban nem ajánlott hozzányúlni a félretett pénzhez.

Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP)

Az ÖNYP esetében általában csak a nyugdíjkorhatár elérésével lehet felvenni a megtakarításokat, így bármilyen nyugdíjkorhatár-emelés hatással lesz a hozzáférhetőségre. Ha például a nyugdíjkorhatár 70 évre emelkedik, akkor az ÖNYP-számlánkat is csak ekkor tudjuk majd felvenni.

Amennyiben azonban a nyugdíjkorhatár elérése előtt szeretnénk hozzáférni a megtakarításainkhoz, tudnunk kell, hogy az indítástól számított 10 év után csak sávosan és adómentesen vehetjük fel az összeget. Ha például 24 éve fizetünk egy önkéntes nyugdíjpénztárba, az első 4 év befizetéseihez adómentesen férhetünk hozzá, a következő 10 év befizetései után pedig már csak adóval terhelt módon.

Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosítás az egyetlen forma, ahol a szerződéskötéskor hatályos nyugdíjkorhatár elérésekor már felhasználhatjuk a megtakarításokat. Tehát ha például a nyugdíjkorhatár 70 évre emelkedik, a nyugdíjbiztosításunkat már 65 évesen felvehetjük, és így korábban is nyugdíjba mehetünk belőle.

A nyugdíjbiztosítás esetében van lehetőség idő előtti nyugdíjba vonulásra is, például korai nyugdíjkorhatár esetén vagy egészségkárosodás esetén.

Nyugdíj-előtakarékossági Számla (NYESZ)

A NYESZ esetében csak a lejárathoz kötődő nyugdíjkorhatár elérésekor férhetünk hozzá a megtakarításainkhoz. Ha tehát a következő években emelkedik a nyugdíjkorhatár, a NYESZ-hez is csak a megemelt korhatár elérése után tudunk majd hozzáférni.

Amennyiben nyugdíjba vonulás előtt szeretnénk megszüntetni a NYESZ-számlánkat, adó és szocho fizetési kötelezettségünk keletkezik a hozam után, és az igénybevett adójóváírást is 20%-kal növelten kell visszafizetni.

A nyugdíj-előtakarékosságot az állam 20%-os adójóváírással támogatja, maximum 280 000 forint értékig, amely közvetlenül a megtakarítási számlánkra kerül jóváírásra.

Ezt az adójóváírást az adott évben befizetett nyugdíj-előtakarékossági hozzájárulásaink után igényelhetjük, és az személyi jövedelemadónkból kerül jóváírásra.

Az adójóváírás mértéke 20% a befizetéseink után, a típustól függően maximum évente 100 000 – 150 000 forint között mozog. Ha többféle típusú nyugdíj-megtakarítást indítunk, akkor az összes adó-visszatérítés maximuma évente 280 000 forint lehet.

Gyakorlati szempontból ezek a felső korlátok általában nem jelentenek komoly akadályt, mivel a maximális adó-visszatérítés eléréséhez havonta 41 700 – 62 500 forintot kellene megtakarítanunk, típustól és kombinációtól függően. Például többféle nyugdíj-előtakarékosság esetén évi 280 000 forintos adó-visszatérítés eléréséhez havonta 116 700 forintot kellene félretennünk.

Adó-visszatérítés Mértéke

• Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP): 20%, maximum évente 150 000 Ft
• Nyugdíjbiztosítás: 20%, maximum évente 130 000 Ft
• Nyugdíj-előtakarékossági Számla (NYESZ): 20%, maximum évente 100 000 Ft

Ha többféle nyugdíj-előtakarékosságot választunk, az összesített adó-visszatérítés maximuma évente 280 000 forint lehet.

A nyugdíj-előtakarékosságok biztonsága elsősorban a mögöttes befektetésektől függ. A piacon választhatunk kockázatosabb, magasabb hozamot ígérő, valamint biztonságosabb, alacsonyabb hozamú, esetleg garantált lejárati összegű megoldások között.

Általánosan javasolt, hogy ha még sok idő van a nyugdíjig (legalább 15-20 év), válasszunk olyan befektetéseket, amelyek magasabb kockázattal járnak, de hosszú távon általában magasabb hozamokat nyújtanak. A hosszú táv csökkenti a kockázatot, így a befektetéseknek is lehetőségük van az időbeli ingadozások kiegyenlítésére.

Amennyiben viszont kevesebb idő van hátra a nyugdíjig (5-10 év), célszerű biztonságosabb befektetéseket választani, amelyek kisebb kockázattal járnak.

Mind az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, mind a nyugdíjbiztosításoknál lehetőségünk van portfóliónk többszöri módosítására a futamidő alatt, míg a nyugdíj-előtakarékossági számláknál teljesen rugalmasan kezelhetjük a befektetéseinket.

Gyakran javasolt stratégia, hogy ha például még 20 évünk van a nyugdíjig, az első 10 évben kezdjünk egy közép-kockázatú portfólióval, majd a következő 5 évben fokozatosan állítsunk át egy alacsonyabb kockázatú portfólióra, hogy az utolsó 5 évben már teljesen biztonságos befektetésekben legyen részünk. Ez a módszer növeli a biztonságot, miközben korlátozza a kockázatokat a nyugdíj közeledtével.

A nyugdíj-előtakarékosságok biztonsága másodsorban a választott megtakarítási forma és a mögötte álló pénzintézet megbízhatóságától függ.

Fontos figyelembe venni, hogy nem mindegy, melyik pénzintézet kezeli a nyugdíj-előtakarékosságot, mennyire stabil és megbízható az adott intézmény, és milyen a pénzintézet tulajdonosi köre és üzleti alapjai.

Különösen fontos szempont, hogy a világgazdaság bármilyen változásakor nyugodtan alhassunk, hogy a nyugdíj-megtakarításunk biztonságban van.

Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP)

Az ÖNYP kockázata a választott portfóliótól függ, általában 3-5 féle portfólió közül választhatunk különböző kockázati szintekkel és hozamokkal. A legnagyobb kockázatot az ÖNYP-nél a hazai gazdasági környezet és az állami megbízhatóság jelentheti.

Pénzintézetek megbízhatóságának megítélésekor érdemes óvatosnak lenni, mivel egyes nyugdíjpénztárak viszonylag újak a piacon, és időnként előfordulhat, hogy egy-egy pénztár megszűnik. Ez általában nem jelenti azt, hogy elveszítjük a megtakarításainkat, mivel általában egy másik pénztár veszi át a megtakarításainkat.

Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosítások esetén számos befektetési alap közül választhatunk, a garantált alapoktól kezdve a nagy kockázatú nemzetközi részvényalapokig. A legtöbb esetben érdemes vegyes portfóliót összeállítani, ami csökkenti a kockázatokat.

A nyugdíjbiztosítók általában stabil és szabályozott pénzintézetek, amelyek mögött gyakran áll egy nagy anyavállalat, és rendelkeznek viszontbiztosítással is, amely tovább növeli a biztonságot.

Nyugdíj-előtakarékossági Számla (NYESZ)

A NYESZ esetén teljesen szabadon dönthetünk, hogy mibe fektetünk, akár konkrét részvényeket is vásárolhatunk. Ez magasabb kockázattal jár, de magasabb hozamot is eredményezhet, ha jól választunk.

A NYESZ-eket általában bankoknál köthetjük, és bár ritkábban fordul elő bankcsőd, a befektetéseink biztonsága itt is garantált, hiszen a bankrendszer szabályozott és stabil.

Biztonság

• ÖNYP: Alacsony-közepes kockázat, fő kockázati tényező a hazai gazdaság teljesítménye és az állami megbízhatóság.
• Nyugdíjbiztosítás: Különböző alapok választhatók, vegyes portfólió összeállításával csökkenthető a kockázat.
• NYESZ: Magas kockázat, de teljes befektetési kontrolllel.

A pénzintézeti stabilitás szempontjából mindhárom típusú nyugdíj-előtakarékosság biztonságos választás lehet, ha megfelelően választunk és figyelemmel kísérjük a pénzintézetek stabilitását és megbízhatóságát.

Az egyes nyugdíj-előtakarékosságokra vonatkozóan további, nehezebben kategorizálható előnyöket és szolgáltatásokat is érdemes mérlegelni a döntés előtt. Ezek gyakran olyan szempontok, amelyek nem feltétlenül jutnak azonnal eszünkbe, de létezésük is fontos lehet a választás során. Nézzük ezeket részletesen az egyes típusokra lebontva:

Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP):

• Cafeteria juttatás: Egyes munkáltatók még mindig kínálják az ÖNYP-t cafeteria keretében, ami adott esetben „ingyen-pénzként” jelenhet meg a munkavállalók számára. Fontos azonban tudni, hogy munkahelyváltás esetén ez a juttatás megszűnhet, és a cafeteria formájában kapott megtakarításokat akár költségek is felől leköthetik.
• Adó-visszatérítés: Ha cafeteria formájában kapjuk az ÖNYP-t, akkor az adó-visszatérítésre nem vagyunk jogosultak, mivel a cafeteria formában nyújtott juttatások nem adókötelesek.

Nyugdíjbiztosítás:

• Védelmi szolgáltatások: A nyugdíjbiztosítások széles körű védelmi szolgáltatásokat kínálnak, például baleseti, rokkantsági és életbiztosítás formájában. Ezeket kedvező áron lehet igénybe venni, és jellemzően családosok számára is ajánlott.
• Likvid eseti számla: Sok nyugdíjbiztosítás rendelkezik egy likvid eseti számlával, amely lehetőséget biztosít arra, hogy eseti jelleggel befizessünk kisebb-nagyobb összegeket, és szabadon hozzáférjünk ezekhez, anélkül hogy azokat a nyugdíjcélra lekötnénk.
• Adó-visszatérítés: Nyugdíjbiztosítások esetén jogosultak vagyunk az adó-visszatérítésre, ha az adókötelesek vagyunk.

Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ):

• Értékpapír vásárlás: A NYESZ lehetőséget biztosít arra, hogy konkrét értékpapírokat vásároljunk, amely más nyugdíj-előtakarékossági típusokban nem elérhető.
• Kockázat és hozam: A NYESZ esetében magasabb a kockázat, de ugyanakkor magasabb hozamok is elérhetők, amennyiben a befektető értékpapírpiaci ismeretekkel rendelkezik és hajlandó a kockázatot vállalni.
• Adó-visszatérítés: A NYESZ esetén jogosultak vagyunk az adó-visszatérítésre, ha az adókötelesek vagyunk.

Ezek a további előnyök és hozzáadott szolgáltatások segíthetnek abban, hogy még mélyebb betekintést nyerjünk a választott nyugdíj-előtakarékossági forma előnyeibe és kockázataiba. Fontos minden esetben személyre szabottan választani, figyelembe véve az egyéni pénzügyi helyzetet és célkitűzéseket.