Hogyan érdemes terveznem és mennyit kell félretennem és mikortól ?

Akár korai, akár hagyományos vagy privát nyugdíjról van szó, a nyugdíjas évekre való felkészülés az életünk egyik legfontosabb pénzügyi döntése. A nyugdíjcélú megtakarítások kiválasztása kulcsfontosságú, hiszen ezekből épül fel majd a több tízmillió forintos befektetési portfóliónk.

Korábban már tárgyaltam, milyen összegű nyugdíjra számíthatunk és miért, amit mindenképpen érdemes átnézni azoknak, akik most kezdik tervezni nyugdíjas éveiket.

Ebben a cikkben arra fogok összpontosítani, hogy mennyi pénzt kellene félretenni a nyugdíjhoz, és milyen módszerekkel érhetjük el céljainkat.

Milyen nyugdíjasoka akarunk lenni ?

Az első lépés annak meghatározása, hogy nyugdíjasként milyen életszínvonalat szeretnénk fenntartani jelenértéken. Mit jelent számunkra a nyugdíj? Jól megérdemelt szabadságot vagy egy anyagi kényszerhelyzetet?

Sokan hibáznak, amikor azt feltételezik, hogy nyugdíjasként jelentősen kevesebb pénzből is meg tudnak majd élni. Bár néhány kiadás valóban eltűnik, mint például a munkába járás költségei, lakáshitel, és a gyermekek anyagi támogatása, más költségek viszont megjelenhetnek. Ilyenek például az egészségügyi kiadások és a szabadidős tevékenységek költségei. Fontos, hogy ne csak a szükségleteinket, hanem az aktív és teljes életvitelünket is figyelembe vegyük.

Érdemes a jelenlegi életszínvonalunk fenntartására törekedni, vagy legalábbis nem radikálisan csökkenteni azt. Tegyük fel, hogy most havi nettó 300 ezer forintot keresünk. Ebből vonjuk le a nyugdíjcélú megtakarításokat és a lakáshitelt, ha ezekre már nem lesz szükség később. Marad havi 250 ezer forint.

A következő kérdés, hogy ebből mennyit fedez az állami nyugdíj. Bár pontos összeget nehéz előre megmondani, egy általános hüvelykujj szabály szerint alkalmazottként az utolsó fizetésünk 65%-ával számolhatunk.

Akik alacsony bérre vannak bejelentve cégvezetőként vagy KATA-s vállalkozóként, jelentősen rosszabb helyzetben lehetnek. Nézzünk néhány egyszerű becslést:

  • Teljes munkaidős alkalmazott: 300.000 * 65% = 195.000 Ft
  • Félig alkalmazott, félig KATA/minimálbér: (300.000 * 65% + 50.000) / 2 = 125.000 Ft
  • Teljes munkaidőben KATA/minimálbér: 50.000 Ft

Ha a második eset vonatkozik ránk, akkor a havi 250 ezer forintos megélhetésből 125 ezer forintot fedez az állami nyugdíj, így havi 125 ezer forintot magunknak kell előteremtenünk.

Ezt az összeget csökkenthetjük, ha nyugdíjasként is lesz bevételünk, például bérbe adunk egy lakást vagy dolgozunk az első években.

A következő lépés annak kiszámítása, hogy ehhez mennyi pénzt kell összegyűjtenünk, amihez tudnunk kell, hogy várhatóan mennyi ideig fogunk élni nyugdíjasként.

Mennyi pénzt kell félretenni?

Bár még nem számoltunk hozamokkal és befektetésekkel, fontos megjegyezni, hogy a vagyonunk folyamatosan termelhet hozamokat, ami csökkentheti a szükséges megtakarítás összegét. Azonban figyelembe kell vennünk az inflációt és a megtakarítási termékek költségeit is, amelyek bizonyos kockázatvállalást igényelnek. Ha reálhozamot szeretnénk, akkor kockázatosabb eszközökbe, mint például ingatlanba vagy részvényekbe kell fektetnünk.

Az éves 8-10%-os hozamokkal számolni nem biztonságos, mert nem tudhatjuk, mit hoz a jövő. Biztonságosabb, ha maximum 1-3%-os infláció feletti hozammal számolunk, attól függően, mennyire értünk a befektetésekhez.

A legbiztonságosabb számítás, ha nem számolunk inflációval és hozamokkal. Ebben az esetben egyszerűen osszuk el a szükséges összeget annyival, ahány hónapunk van még a nyugdíjig. Ha most 40 évesek vagyunk, akkor 25*12 = 300 hónapunk van nyugdíjig. Ha 60 millió forintra van szükségünk, akkor havi 200 ezer forintot kell félretennünk, inflációval évente növelve.

Sokan nem gondolnak bele, hogy ugyanannyi idő alatt kell összegyűjteniük a pénzt, mint amennyi ideig meg akarnak élni belőle. Így a havi 5-10 ezer forintos nyugdíjmegtakarítással valószínűleg nem érjük el célunkat.

Hogyan tegyünk félre?

A legtöbben rendszeres megtakarítással érhetik el céljukat. Nyugdíjcélú megtakarításaink esetében két lehetőség van:

  • Hagyományos megtakarítási számlák (Értékpapírszámla, TBSZ)
  • Nyugdíjcélú megtakarítások 20% adókedvezménnyel (NYESZ, Önkéntes nyugdíj, Nyugdíjbiztosítás)

Az első lehetőség rugalmasabb és bármikor hozzáférhető azonban kellő szaktudást igényel, míg a második lehetőség 20%-os adókedvezményt kínál, amit 25-50 éves kortól érdemes kihasználni, ls szaktudást nem igényel.

Minden befektetési döntésnél az első és legfontosabb szempont a költség. Legyünk óvatosak a nyugdíjbiztosítást értékesítő ügynökökel, akik magas jutalékokat vesznek el a befizetéseinkből. Érdemes áttekinteni a számlák közti különbségeket és növelni a rendszeres megtakarításainkat legalább az inflációval.

A legjobb, ha évente 10-20%-kal növeljük megtakarításainkat, amihez a bevételeink növelése is szükséges lehet.

Összefoglalás

A nyugdíjas évek anyagi biztosítása az élet egyik legfontosabb pénzügyi döntése. Érdemes a jelenlegi életszínvonal fenntartására törekedni, figyelembe véve a jövőbeli kiadásokat, mint az egészségügyi és szabadidős költségek. A szükséges megtakarítást úgy számolhatjuk ki, hogy a célösszeget elosztjuk a nyugdíjig hátralévő hónapok számával. Két fő megtakarítási lehetőség van: hagyományos számlák vagy nyugdíjcélú megtakarítások adókedvezménnyel. Fontos minimalizálni a költségeket és rendszeresen növelni a megtakarításokat, legalább az inflációval.